3. fejezet
Justin
megkönnyebbült. Már félt, hogy megfutamodik a lány, és annyi a szórakozásának.
Épp most, amikor kezd érdekessé válni az egész. Nem viselte volna el, ha épp
most lenne vége a játéknak, amikor a legjobban szórakozik.
Épp ezért
felkapta a bárpultról a koktélokat, és Miával a sarkában elindult a VIP
helyiség felé.
Miának lövése sem volt, hogy
mégis hová akar menni, de remélte, hogy nem valami piszkos kis sikátorba viszi
őt. Eléggé meglepődött, amikor Justin a bárpulttól jobbra lévő ajtó előtt
megállt.
- Hello Tim – köszönt újra
Justin, ám Tim most nem nyitotta ki az ajtót, hanem Miát méregette.
- És ki a hölgy?
Justin már nyitotta volna a
száját, de Mia megelőzte.
- Mia Farrell vagyok –
mosolygott Mia olyan szépen, ahogy csak tudott. Tim halványan elmosolyodott.
- És láthatnám a
Platinakártyádat?
Mia arcáról lehervadt a
mosoly. Neki nem Platina kártyája van, hanem egyszerű Black. Négy féle VIP
kártya létezett, a Black, Silver, Gold és a Platina. A Black-el csak a belépést
biztosították, a Silverhez külön parkoló járt, a Goldhoz mind emellé ingyen
koktél. A Platinum nyújtotta a legtöbbet, itt már külön helységben bulizhattak
a kártyatulajdonosok. Ilyet csak a legelitebbek kapnak, pénzért nem is lehet
venni, csak a klub tulajdonosa ajándékozhat meg vele.
Mia nem tudta mit feleljen,
mire Justin megint csak elővette a kiskutya szemeit.
- Ugyanmár, Tim! Nézz csak rá,
milyen szép lány, ő kártya nélkül is bemehet, nemde?
De Tim nem hatódott meg, fapofával nézett vissza a párosra.
De Tim nem hatódott meg, fapofával nézett vissza a párosra.
- Ne rontsd el szegény lány
estéjét – kérlelte tovább Justin. Mi a fene ez az egész? Miért akarja ennyire,
hogy bejusson? Mintha máshol nem lehetne beszélgetni.
- Justin, tudod, hogy milyen
Dave. – mondta keményen Tim. Dave a klub tulajdonosa, tőle lehet kapni a
Platinakártyákat.
- Ismerem Dave-t, ebből nem
csinál ügyet! – legyintett Justin – Főleg, ha ilyen szép lányról van szó. Csak
most az egyszer! Meghálálom – győzködte tovább. Tim égnek emelte a szemét, majd
sóhajtott egyet, és kitárta az ajtót. Mia arcán széles mosoly terült el.
- Köszönöm – mosolygott a
lány, és belépett az ajtón, Justinnal a sarkában, de szinte meg is torpant. Gyönyörű
látvány tárult a szeme elé.
A terem aranyszínben
pompázott, a falakon fehérszínű világítás futott végig, a plafonról hasonló
gömbök lógtak le, mint a tánctéren. Külön bárpult volt, és egy csomó asztal,
kis fotelekkel vagy kanapékkal. A helyiségben halk zene szólt, egyáltalán nem
lehetett hallani a másik tér dübörgő zenéjét és mindenfelé hírességek nyüzsögtek,
akik az italukat szürcsölgetve társalogtak.
- Gyere – intett a fejével
Justin, aki jót mosolygott Mia elképedésén. Valószínűleg még soha nem járt itt,
és meg sem fordult a fejében, hogy fog is valaha. A tömegben egy üres asztal
keresésére indultak, amit hamarosan meg is találtak.
Miután leültek Justin Mia
kezébe nyomta a koktélját. Mia bizonytalanul elvette, de nem ivott belőle. Mi
van, ha kevert bele valamit? Fogalma sincs, hogy hol van, teljesen ki van neki
szolgáltatva. Justin észrevette, hogy Mia bizonytalanul méregeti a koktélját.
- Ittál már valaha alkoholt? –
kérdezte vigyorogva Justin. Mia szemei elkerekedtek, majd lesütötte a szemeit.
- Nem, még nem – motyogta. Szégyellte
magát, amiért még nem ivott soha életében alkoholt, de az igazat megvallva…
Justinnak se lehetett volna. Még nem töltötte be a 21 évét, szóval ne is épp
ugyanúgy illegális, mint Miának. De mire is számított? Justin nemhogy az
alkoholt, de biztos egyest mást is
kipróbált már.
Justin felkacagott. Olyan ez a
lány mint egy ufó, akinek most mutatja meg a földi világot.
- Akkor, itt az ideje! Hidd
el, nem bánod meg! – győzködte őt, a lehető legkedvesebb hangján.
Mit tegyen most? Igyon belőle? És ha nem csak alkohol van benne? Miért bízzon meg Justinban hiszen olyan könnyen átverheti.
Mit tegyen most? Igyon belőle? És ha nem csak alkohol van benne? Miért bízzon meg Justinban hiszen olyan könnyen átverheti.
Nem bízik bennem, gondolta Justin. Hajjaj, ez nagy baj, fel kell
oldani a lány feszültségét, különben oda a móka. De még ez is izgalmas, mintha
egy vadat cserkészne be.
- Mia kérlek – mondta kiskutya
szemekkel a fiú. – Miért nem bízol bennem? Ártottam én neked? Miért a
pletykalapokból ítélsz meg engem? Már mondtam, nem vagyok olyan szörnyű alak,
mint ahogy azt beállítja a média. Az egész csak marketing!
Mia egyrecsak vívódott, mire
Justin felemelte a poharát, hogy koccintani szeretne. Már úgyis nyakig benne vagyok, gondolta Mia, majd koccintott a
fiúval, és bizonytalanul beleivott a narancssárgás koktélba.
Azt hitte, hogy
borzalmas íze lesz, hogy keserű lesz, vagy marni fogja. De nem! Nagyon finom,
édes íze volt, mintha csak üdítőt inna. Persze, volt egy kis furcsa beütése,
bizonyára az alkohol, de alig lehetett érezni. Mia felbátorodva ivott még
néhány kortyot az italából.
- Na, ízlik? – vigyorgott a
fiú.
- Ühhüm – bólogatott Mia, majd
ivott még néhány kortyot, mire Justin elnevette magát. – De mégis mi ez?
- Tequila Sunrise –
mosolygott.
- Nagyon finom! – mosolygott vissza
Mia.
- Mondtam, hogy bízz bennem. –
mondta Justin, és egymásra néztek Miával. Szép
szeme van, gondolta. – Nos, Mia. Mesélsz nekem a karrieredről? –
vigyorgott.
- Hát… nem igazán mondanám
karriernek – húzta a száját Mia. – Az apám Vincent Farrell.
- Az operatőr? – csodálkozott Justin.
- Igen – bólogatott, majd
ivott még a koktélból. – Kiskoromban néhány forgatásra magával vitt, és akkor
láttam a színészeket dolgozni. Ott döntöttem el, hogy én is az akarok lenni.
Így apa elküldött színésziskolába, és szerzett nekem néhány reklámmunkát. De
ezen kívül semmi különös nem történt.
- És a sorozatod?
- Néhány hónapja felkeresett
egy rendező, hogy látott engem a tévében, és hogy tetszek neki. Tudtam, hogy ez
így nem teljesen igaz, mert tudom, hogy apa egyik ismerőse. Szóval megint apa
intézett nekem mindent, nem pedig magamtól találtak rám. Ha apám nem lenne,
nekem se lenne „karrierem”. – húzta a száját. Kis szünet után folytatta. – De a
lényeg, hogy felajánlotta a főszerepet az új gyereksorozatában. Már vége van a
forgatásoknak, és pár nap múlva fog debütálni a sorozat a tévében. Azt hiszem,
már mennek a reklámok – mosolygott Mia.
- És miről szól a sorozat? –
érdeklődött tovább Justin.
- Arról, hogy a lány
gimnáziumba kerül, ahol elég érdekesek a felvételi vizsgák. Egy csomó próbát
kell kiállnia, végül kiderül, hogy az egy kémiskola, ahol a CIA-nak képeznek ki
ügynököket. A lány egy csomó bajba keveredik, akció, harcjelenetek, menő
kütyük, satöbbi. – mosolygott Mia, majd megint ivott a koktélból, ami már csak
félig volt.
Justin elégedetten mosolygott,
hogy Mia vígan issza a koktélját. De ha így folytatja, könnyen a fejébe fog
szállni. Nem baj, legalább könnyebben fog beszélni. Érdekes ez a lány, nem is
hinné az ember. És volt egy olyan érzése, hogy ez még nem minden. Meg kell
tudnia róla mindent, amit csak lehet, jól jöhet minden információ a tervéhez.
Mert Justinnak terve volt. Épp most dolgozta ki.
- Mondd csak, miért baj az,
hogy apukád szerzett neked lehetőséget? – kérdezte Justin érdeklődve.
- Mert… mert akkor nem azért
keresnek, és alkalmaznak, mert tehetséges vagyok. Hanem mert apám szívességet
kért tőlük. És ettől úgy érzem magam, mintha rossz színész lennék. És, hogy
senkinek sem kellek.
- És rossz színész vagy?
- Hát… nem tudom. Talán
annyira nem – mondta bizonytalanul Mia.
- Na látod. Még nem ismernek
téged, ezért nem keresnek. Hírnév kell neked, és akkor már kapkodni fognak
érted! De ehhez egy filmszerep kéne, vagy ugye egy sorozat – mutatott rá
Justin. – Szerintem szerencséd van, hogy apukád szerzett neked egy szerepet,
mert így elindította a karriered. Így megismernek az emberek, és innentől már
egymás után jönnek majd a felkérések – mosolygott bíztatóan Justin. Mia
halványan elmosolyodott. És egy kicsit szédült, és kezdett homályosan látni.
Biztos a koktél…
- Van menedzsered? – kérdezte Justin.
Mia bólogatott, majd elfintorodott.
- Igen, van. De gyűlölöm őt.
- Miért? – csodálkozott Justin.
- Mert semmi szabad teret nem
hagy nekem! Mindenféle programmal tábláz be, egyszer ez egyszer az! Soha nem
hagy nekem szabadidőt, és mindenhová követ, mint egy kiskutya. És látom a
szemén, hogy utál engem. Megszabja, hogy mit vegyek fel, hogy hová menjek,
megszabja még a kikapcsolódásomat is! – panaszkodott. Hú, mi van vele? Ezt most
miért mondta el? Csak Vanessa tudta eddig, hogy utálja Noah-t. Fura ez a koktél…
Bingó! – gondolta Justin. A lelke mélyén megkönnyebbült, hiszen meg
van minden, ami kell. Elégedetten elmosolyodott. Kezdődjék a játék!
- Hát, ez teljesen érhető,
hogy ki vagy akadva. – mondta együttérzően. – És apukád ezt tudja?
- Nem, nem mondtam el neki. –
sóhajtott Mia, majd hátradőlt a kanapén, kezében a koktéljával, ami vészesen
fogyott. Justin is hátradőlt mellé, és egy picit közelebb csusszant hozzá, épp
annyira, hogy összeérjen a kezük. – Nem akarom vele megbántani.
- És vannak sztár ismerőseid? –
kérdezősködött továbbra is Justin, de Miának már fel sem tűnt. Azzal volt
elfoglalva, hogy hangyák rohangálnak a fejében, és mintha bizseregne a keze. És
szüntelenül mosolyogna.
- Rajtad kívül? – vigyorgott Justinra
Mia, ekkor tűnt fel neki, hogy milyen közel is vannak egymáshoz. – Akikkel forgattam.
Nem ismerek túl sok hírességet, és barátom sincs sok. Aki talán megmaradt
régebbről az Vanessa. De senki más. – komorodott el egy kicsit Mia. Justin
csendben maradt, és csak nézte a lányt. Csak csendben kell várnia, és mostmár
nyert ügye van, a lány elmondja neki azt is, amit másnak soha. Isten áldja az
alkoholt!
Mia fejében össze-vissza
futkostak a gondolatok, és olyan érzése volt, mintha agyserkentőt ivott volna.
Egyszerre több dolgon járt az esze, a barátain, az apján, a hírnéven, és persze
azon, hogy Justin bárcsak közelebb lenne hozzá.
- Tudod, teljesen máshogy
képzeltem el ezt az egészet. – kezdett el beszélni, bár azt sem tudta, hogy
miért. Vagy, hogy pontosan miről, csak dőltek belőle a szavak. – Azt hittem,
hogy sokkal jobb móka lesz ez az egész hírnév dolog, hogy majd felismernek az
utcán, autogramot kérnek, fényképezkednek! Vagy, hogy egyáltalán izgalmasabb
lesz az egész életem! Hogy… menő bulikba járok majd, méregdrága cuccokban. Hogy
azt tehetek majd, amit csak akarok, hogy izgalmas lesz az egész! De már lassan
ott tartok, hogy utálom. Folyton csak dolgozok, de semmi hasznát nem látom!
Unom az egészet, nem is tudom, hogy miért kezdtem bele. Azt hittem, hogy más
lesz. Most olyan érzés, mintha kapálóznék a vízben. Előre nem haladok, de nagy
szenvedések árán legalább a felszínen tudom tartani magam. Csak a végén bele ne
fáradjak… - motyogta.
Justin legszívesebben a
levegőbe bokszolt volna örömében. Tudtam!
De még mennyire tudtam! Rettentő büszke volt magára, hogy egy ilyen lányt
ki tudott fogni. Mégcsak most kezdődik a móka! És már alig várja.
- Tudod Mia… - kezdett bele
Justin, és átkarolta a lány vállát, majd finoman magához húzta őt. Mia hasa
görcsbe rándult az izgalomtól. A fejét Justin vállára hajtotta, és próbálta visszafojtani
izgatott mosolyát. – Ennek nem kéne így lennie. – duruzsolta Justin, mire a
lány felnézett rá. Alig pár centi volt köztük. Mia úgy érezte magát, mint aki
lángol, érezte a forróságot a bőrén. Melege volt, és egy kicsit szédült. Vajon
a fiú is érzi ezt?
Igen, még mennyire, hogy
érezte. Forrósodott köztük a levegő, hála az alkoholnak. Justin feje jóval
tisztább volt, mint a lányé, de mégis úgy érezte, mintha mágnesként vonzaná
magához a lány. Az alkohol... – fogta
rá.
- Persze muszáj megdolgoznod a
sikerért, de akkor sem kéne úgy érezned, hogy felesleges és unalmas az egész.
Izgalmasabb is lehetne! Gondolom, most jársz itt a Lure-ban először.
Mia bólogatott.
- Pedig milyen jó hely, nem? –
mosolygott Justin, mire Mia arcára is kiült egy mosoly. – Járhatnál többet ide.
Akkor talán több embert ismernél meg… És többször találkoznál velem is.
Mia megbabonázva nézte a fiút.
Tudta, hogy igaza van, és hogy alig jár el pár helyre.
- Noah, a menedzserem nem
engedi – mondta Mia keserűen.
- De miért nem?
- Mert… azt mondja, hogy ez
foltot ejtene a karrieremen. Hogy én a kislányok példaképe legyek, akire fel
lehet nézni, és példát mutat.
- Mia, nézz rám! Hány lány
rajong értem? Mind felnéz rám, amit én mondok, az nekik szent! Mégis itt
vagyok, nemde?
- De… hogyan? – kérdezte Mia.
A gondolatok mintha kicsusszannának a kezéből, össze-vissza úszkáltak a
fejében, most már olyan érzése volt, hogy zakatol az agya, mégsem gondol
semmire.
- Minden csak menedzser
kérdése! – vigyorgott Justin. – Melyik irodánál vagy?
- Húhh – mondta Mia. Erősen
kellett gondolkoznia, hogy meglegyen a menedzsmentjének a neve. – Az Emerald-nál.
Az egy szar! – csúszott ki majdnem Justin száján.
- Nekem Scooter a menedzserem,
és szinte a legjobb barátom. Mindent megbeszélünk, és mindig próbálja úgy
alakítani a dolgokat, ahogy én szeretném. Persze, vannak dolgok, amit muszáj
megtennem, de próbál a kedvemre tenni – mosolygott.
Mia elgondolkozott. Vagyis
csak próbált. Utálja Noah-t, és soha nem próbál a kedvére tenni. Most is
mekkora lecseszést fog kapni! Miért is? Ja, hát persze, a buli. Jesszus, a
Buli!!
- Úr Isten! – kattant Mia
agya. – Hol van Vanessa? – ült fel hirtelen.
Justin kicsit megrökönyödött a
hirtelen váltáson, de azért ő is felült.
- Hol lehet Vanessa? Vissza
kell mennünk, különben... végem. – nézett a fiúra ijedt szemekkel.
Ajjh, ez a folytonos aggódás! Elengedhetné egy kicsit magát.
- Biztos Chaddel van, nyugi –
mosolygott.
Mia előhalászta a telefonját a
táskájából, és majdnem megállt a szíve amikor meglátta az időt. Már hajnali
három óra is elmúlt. Rohannia kell, meg kell keresnie Vanessát, és
visszamennie. De… akkor itt kell hagynia Justint. Fájdalmas arccal nézett a
fiúra.
- Sajnálom, de muszáj mennem. –
mondta szomorúan. Justin sóhajtott egyet.
- Rendben. – mondta lemondóan.
– De egy feltétellel engedlek most el…
Mia kérdőn nézett rá, hogy
folytassa.
- …ha még találkozunk. –
fejezte be a srác, mire Mia elpirult és szélesen elmosolyodott.
- Annak nagyon örülnék, ha még
találkoznánk. – mondta.
- Akkor megadod a számodat? –
kérdezte Justin, mire Mia a kezébe nyomta a telefonját. Justin elvette és
beleírta a számát, majd rányomott a hívás gombra, egy kicsengés után pedig
kinyomta. Így legalább meglesz neki is a száma.
- Gyere, keressük meg Chadet –
mosolygott, és megfogta a lány kezét, és felálltak a kanapéról. Mia kicsit
megszédült a hirtelen felállástól, szerencse, hogy Justin fogja a kezét. Kézenfogva
elindultak a Lure tánctere felé, és a
bárpult felé vették az irányt, de Vanessa nem volt ott. És Chad sem.
- Biztos, hogy együtt vannak –
mondta Justin, és a tömeget pásztázta. Mia is aggódva nézett körül a tömegben,
mikor kiszúrta Vanessa alakját nem messze tőlük.
- Ott vannak! – kiáltotta Mia,
hogy Justin is hallja a dübörgő zenétől. De meg sem várta, hogy a fiú
reagáljon, Mia elindult a barátnője felé, magával húzva Justint is a tömegben.
- Mia, hát itt vagy! –
kiabálta Nessi, amikor meglátta őt. – Már mindenhol kerestelek!
- Ja, bocsi. Csak Justinnal
voltam – mosolygott Mia, mire Vanessa szélesen elmosolyodott, és az említett
srácra nézett, majd megakadt a szeme a pár összefonódott kezén.
- Semmi gond – vigyorgott szélesen
Vanessa.
- De Nessi, menjünk, apám ki
fog nyírni – kérlelte Mia a barátnőjét. Nessi elhúzta a száját, majd súgott
valamit Chad fülébe, majd ők is kézenfogták egymást, és a kijárat felé
indultak.
Ám amikor kiértek Mia majdnem
gutaütést kapott. Megint.
- Nessi, hol a limó? –
kérdezte aggodalmas hangon.
- Visszaküldtem a Spago elé.
- De miért? – kérdezte megrökönyödve
Mia.
- Gondolkozz, ha észreveszik,
hogy eltűntünk mi is, meg a kocsi is, akkor egyből levágják, hogy leléptünk,
nem? Muszáj volt visszaküldenem.
Igaza van, de akkor is! Mia kicsit dühös volt,
bár nem szokott az lenni. Fura dolgokat hoz ki belőle az alkohol. Még mindig
szédült egy kicsit, és fura volt a közérzete is.
- Akkor gyalogolunk – húzta a
száját Mia.
- Ugyan már, elviszlek
titeket! – mondta Justin mosolyogva. – Itt áll a kocsim, tíz perc az egész,
gyertek! – húzta maga után a lányt. Mia ekkor vette csak észre, hogy még mindig
Justin kezét fogja, mire teljesen elpirult. Vanessa és Chad ugyancsak
kézenfogva követték őket a fehér Ferrariig. Mia majdnem eltátotta a száját, de
visszafogta magát. Nem akart vidéki kis csitrinek látszani… már ígyis eléggé
annak hiszi Justin.
A fiú kitárta neki az
anyósülés felöli ajtót, mire Mia beszállt az autóba. Chad és Vanessa a hátsó
ülésre ültek. A Ferrari motorja dorombolva életre kelt, amikor Justin
beindította az autót.
Mia folyton őt bámulta, pedig
érezte, hogy már kicsit feltűnő, de ha egyszer olyan jól áll neki a vezetés!
Olyan felelősségteljesen hat, látszik, ahogy odafigyel. Justin érezte, hogy Mia
figyeli őt, ezért ránézett, és villantott egy sztármosolyt.
- Nem pont ez étterem előtt
raklak le titeket, rendben? Így nem fogja látni senki, hogy egy idegen kocsiból
szálltok ki.
Mia bólogatott. Ő erre nem is
gondolt. Basszus, alig tud gondolkozni, és teljesen rátört az álmosság.
Hamarosan a fehér autócsoda
lefékezett a Spago melletti parkolóban.
- Hát… köszönöm ezt az estét. –
mondta Mia Justin felé fordulva. Justin leállította a motort, és ő is Mia felé
fordult.
- Inkább azt ígérd meg, hogy
még találkozunk – mondta Justin nagy szemekkel.
- Rendben – mosolygott Mia,
mire Justin egyre közelebb hajolt hozzá. Jajj ne! Nem akarja, hogy megcsókolja!
Mia minden porcikája tiltakozott, és vágyott rá egyszerre. Akarta, jajj, hát
persze, hogy akarta, de nem így! Nem is ismeri… meg… meg…
Justin vészesen közeledett Mia
felé, majd amikor már majdnem összeért az ajkuk elmosolyodott, és finoman
megpuszilta Mia arcát. Mia megkönnyebbülten sóhajtott egyet. Justin csak
féloldalasan mosolygott.
- Akkor, jó éjt.
- Jó éjt. – mosolygott Mia, és
kiszállt az autóból. Vanessa még egy gyors csókot váltott Chaddel, majd ő is
kiszállt az autóból. A fehér Ferrari elhajtott, maga mögött hagyva a két lányt.
Egy ideig Chad csendben ült a
hátsó ülésen és aggódva méregette Justint a visszapillantó tükörben.
- Haver… - mondta, amikor már
nem bírta tovább cérnával. Justin érdeklődve nézett bele Chad aggódó szemeibe a
visszapillantó tükörből. – Akkor most kezdhetek aggódni miattad?
Justin felnevetett.
- Mégis miért?
Chad elképedve nézett rá.
- Talán azért, mert
össze-vissza futkosol egy lány után, akit nem is ismersz! Azt mondod, hogy
terved van vele, hogy meghódítsd, amibe be se avatsz, csak ráncigálsz magad
után, meg küldözgetsz össze vissza! És mindemellett még smárolni se smárolsz
vele, csak megpuszilod! Mi van veled ember? – kérdezte hitetlenkedve Chad.
Justin összeszűkült szemekkel nézett a visszapillantó tükörbe.
- Nem tudsz te semmit, haver –
mondta halkan.
- Akkor örülnék, ha beavatnál!
- Nyugodj már meg, mindent
elmondok.
Egy ideig csend uralkodott a
kocsiban, csak a motor dorombolását lehetett hallani, amíg az le nem fékezett
egy Calabasas-i luxusvilla előtt.
Chad kiszállt az autóból, és
dühösen becsapta az ajtaját. Justin égnek emelte a szemét, majd beállt a
garázsba.
- Na, hallgatlak! – mondta Chad
kissé ingerülten, amikor Justin belépett a luxusvillája ajtaján. Fáradtan
huppant le a kanapéra a nappaliban.
- Jajj, nyugodj már meg egy
kicsit – mondta fáradtan Justin. Chad lehuppant a kanapéval szembeni fotelba.
- Mi van veled ember? Mikor
voltál te utoljára nővel? – kérdezte Chad.
- Régen… - mondta Justin, és
fáradtan hajtotta hátra a fejét a kanapé támlájára.
- Akkor az a bajod! Össze kéne
szedned egy kurvát! – tárta szét a karját Chad, és olyan fejet vágott, mintha
ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. Justin forgatta a szemeit.
- Dehogyis, te barom. – mondta
majd Chadra nézett. – Most értem haza a világkörüli turnémról, persze, hogy
fáradt vagyok. Ki kell eresztenem a fáradt gőzt.
- Nem ezt mondom én is?
- Nem dugni akarok! Hanem
szórakozni. Élvezni az életet.
- Miért, nem ugyan az?
- Nem, a dugás, és a
szórakozás nem ugyan az. Mondjuk, fontos velejárója, de… - vigyorgott Justin. –
De nem csak arról szól. Most más terveim vannak. – mondta, majd behunyta a
szemét, fejét pedig vissza hátrahajtotta a támlára.
- Jó, de mondj már valamit,
hogy milyen terveid vannak! – türelmetlenkedett.
Justin mérgesen sóhajtott
egyet, és felült a kanapéban.
- Ember, még én sem tudom, de
ha továbbra sem hagysz gondolkodni, akkor nem is fogom! – mondta kicsit dühösen
Justin. Chad már végképp nem értett semmit.
- Az a csaj vette el így az
eszedet? – kérdezte Chad, mármár undorodva.
- Dehogyis – horkant fel
Justin, bár… lesújtotta a felismerés, hogy lehet, hogy mégis. Talán a lány is
irányítja őt? Ezt nem szabad hagynia, neki kell irányítania! – Én játszok a
lánnyal, nem pedig fordítva.
- Játszol? Még mindig? –
lepődött meg. – Azt hittem, hogy csak erre az estére kellett.
- Én is azt hittem. –
gondolkodott Justin. – De túl érdekes lány. És túl sok lehetőség van benne. –
vigyorgott kajánul. Chad kérdően nézett rá.
- A csaj színész. – magyarázta
Justin. – Az apja pedig Vincent Farrell.
- Az operatőr? – kérdezett vissza
Chad, mire Justin bólogatott.
- A csajt tök szigorúan
fogják, most járt először buliban is. És persze ki akar törni. Követi az
utasításokat, amit adnak neki, de közben meg élni akar. Bulizni, lázadni!
Persze ezt nem hagyják neki, tudod, olyan a csaj, mint Selena. Semmi botrány,
semmi buli.
Chad csak bólogatott, de
közben megijedt. Már megint Selena. Látszik, hogy Justin még nincs túl rajta,
akármennyire is hajtogatja az ellenkezőjét. Csak érdekkapcsolat volt, mi? Ja
persze…
- Ezért… segítünk szegény
lánynak. – vigyorodott el Justin gonoszan.
- Mégis miben?
- Ha élni akar, akkor élni
fog. Megmutatjuk neki, hogy milyen is az, amikor szabad az ember!
- Ezt hogy érted?
- Majd én a szárnyam alá
veszem őt. Megmutatom, hogy milyen is a szabad élet. És imádni fogja! –
vigyorgott Justin.
- Honnan veszed, hogy benne
lesz?
- Mert vágyik rá! Ne
tudd meg milyen arcot vágott, amikor bementünk a VIP terembe! Vágyik a
csillogásra! Magának sem
ismeri be, de unja az életét, és lázadni akar! Menő életet akar, pont olyat,
mint az enyém. És ki vagyok én, hogy megtagadjam? – vigyorgott kajánul.
- Mekkora egy rohadék vagy… -
rázta a fejét Chad rosszallóan. – Nem hogy vennél magadnak egy barbibabát a
boltban… Neked egy élő kell. – vigyorgott Chad.
- Az sokkal izgalmasabb. –
vigyorgott Justin is. – Akkor, benne vagy?
- Naná! De mi a terved?
- Azt még pontosan nem tudom.
Beszélnem kell Twist-el is.
Egy kis ideig csend volt, amíg
mind a ketten gondolkoztak. Majd Chad emelt szemöldökkel Justinra nézett.
- Mondd csak, biztos, hogy ez
csak játék? – kérdezte Chad gyanakvóan. Justin kérdően nézett vissza rá.
- Remélem nem fogsz
beleszeretni a csajba… - mondta Chad rosszallóan. Justin felhorkant.
- Ugyan már! Szerelem? Azt sem
tudom, hogy mi az. – vigyorgott Justin, mire Chad megkönnyebbül, ám ellenben
Justinban kételyek merültek fel. Már tényleg nem tudja mi az a szerelem? A
hírnév ezt is kiölte belőle.
nagyon ügyes vagy :* jó lett , csak így tovább <3 :))
VálaszTörlésnagyon jó lett, gyorsan hozd a kövit :$$ :)
VálaszTörlésLegügyesebb.:3
VálaszTörléstök jóó imádom
VálaszTörlésSzia! Kint van a kért kritika! :)
VálaszTörléshttp://blogdesignhelpers.blogspot.hu/
koszonom szepen! :) kirakom majd a fooldalra is, de sajnos nincs gepem :/ amint gephez jutok, mar rakom is ki ! :))
TörlésNagyon szívesen :)
VálaszTörlésMikor lesz kövi???
VálaszTörlésnincsen gepem :( lehet h csak szeptemberben.
Törléskövit lécii
VálaszTörlés