2. fejezet

Megint egy unalmasnak ígérkező este. Kezd lepukkanni ez a város. Hol vannak azok a régi esték? Azok a pörgős arcok, azok a haverok? Amióta nem jár le, minden ellaposodott. Ideje felpörgetni a bulit!

Egy hófehér Ferrari fékezett le a Lure bejárata előtt. A volán mögött ülő srác előkotorta a kesztyűtartóból az egyik fekete napszemüvegét, és kimért mozdulattal felkanyarította a fejére. Már rég elmúlt tíz óra, ő mégis napszemüveget hordott, hiszen híresség volt. Mert Ő megtehette. Belenézett a visszapillantó tükörbe, és villantott egy milliódolláros mosolyt. Szívdöglesztően néz ki.

- Haver, ne nézegesd már magad a tükörben – szólt az anyósülésen ülő srác. – Nagyon buzis.

- Oké Chad – mosolyodott el féloldalasan – Tudom, hogy bejövök neked.

- Honnan jöttél rá? – röhögött a Chad nevezetű srác, majd egy hanyag mozdulattal beletúrt félhosszú barna hajába.– Na, kész vagy, vagy még nézegeted magad a tükörben?

- Én legalább jól nézek ki. Fogadjunk, hogy előbb becsajozok mint te – vigyorgott.

- Állom a fogadást.

- Na gyere, felpörgetjük a bulit!

Az ajtó kitárult, és egy fehér Supra cipő ért talajt. A gazdája sötétkék feszes nadrágot viselt, és egy fehér trikót, ami feszesen simult tökéletesen kidolgozott izmaira, mind emellé egy fekete fullcapet húzott a fejébe. Semmi kétség, Justin Bieber a legjobb formáját hozta.

A kidobó már ott is termett, hogy bekísérje a kivételesen elit vendéget a klubba. A Platina VIP kártyáját már el sem kérték, annyiszor járt már itt. A kidobó bekísérte Justint és Chadet a bejáratig. Ahogy elhaladtak a kígyózó sor mellett, néhányan sugdolózni kezdtek, majd egy lány felsikoltott.

Jajj ne, már itt is? – gondolta Justin, és próbált úgy tenni, mintha észre se venné a lányt.

- Justin, csinálhatnánk egy képet? – nyávogta vékony hangján. Miért hiszik azt a lányok, hogy ha nyávognak, akkor majd szóba áll velük? Épp ellenkezőleg. Nyávogsz? Felejts el!

A Lure-ba belépve, Justin meglepődött, amikor néhány fényes folton kívül semmit sem lát. Ja, hát persze, a szemüveg. Lekapta hát a fejéről, és a pólója nyakába akasztotta. Neki is lehetnek szőke pillanatai.

 A klub majdnem tele volt, pedig még csak egy órája voltak nyitva. Justin és Chad egyenesen a VIP helyiség felé vették az irányt, ami csak a Platina VIP kártyás vendégek részére működtettek. Átvágtak a tömegen, és a bárpult melletti ajtóhoz mentek, ami előtt egy nagydarab kidobó állt.

- Hello Tim – köszönt Justin amikor odaért. Itt már szinte minden kidobót ismert. Tim biccentett egyet, és készségesen kinyitotta nekik az ajtót. A VIP részleg is tömve volt, főleg beszélgető hírességekkel.

Justin első dolga az volt, hogy körbejárta a helyiséget, és köszönt az összes ismerősének. Némelyikkel még beszélgetett is egy kicsit. Hiába, a kapcsolatokat ápolni kell, különben nem marad egy celeb barátja sem.  A kis túra után a bárpultnál kötöttek ki a barátjával, ahol gyorsan lecsúszott az első koktél, főleg hogy csatlakozott hozzájuk néhány modell lány is. A társaság harsányan nevetett, egyik bók a másikat követte, és úgy tűnt, Chad tényleg előbb becsajozik, mint Justin, aki úgy tűnt, unja magát. Szerencsére a lányok leléptek a mosdóba, hogy ellenőrizzék hibátlan sminkjüket.

- Haver, mi van veled? – fordult Justinhoz barátja. – Tényleg bemelegedtél?

- Dehogy te barom – horkant fel Justin.

- Akkor? Ennél jobb csajokat keresve sem találsz.

- Na, látod? Épp ez az. Nekem már nem kell keresni a lányokat, jönnek maguktól! Ezekben a lányokban nincs semmi izgalmas. Mégis mi az izgalmas abban, ha egy lány a lábaid elé veti magát már az első pillanatban? Abban nincs semmi kihívás. Már meguntam, érted? Unom, hogy minden lány sikoltozik, és nyáladzik amint meglát – mondta bosszúsan, és lehúzta a maradék koktélját.

Chad nem tudta, hogy mit feleljen. Nem igen értette a barátját, hiszen mi lehet jobb annál, hogy minden lányt megkaphat? Bár, azt belátta, hogy egy idő után bizony unalmas lehet. De ő mégis élvezte, hogy ha Justinnal van, akkor rá is tapadnak a csajok. Sokat köszönhet a barátjának, szóval valahogy jobb kedvre kell derítenie.

- Szóval, mit akarsz csinálni? – kérdezte Chad.

- Vadulunk! – vigyorgott Justin, majd felpattant a bárszékről. – Gyere, mielőtt visszajönnek azok a libák.

Chad húzta a száját, bánta, hogy lecsúszott a könnyű zsákmányról, de még éjfél sincs, fiatal még az éjszaka. Justinnal elhagyták a Platina VIP helyiséget, és Lure lila fénnyel megvilágított táncteréhez értek. Hunyorogva néztek végig a hullámzó tömegen.

- Gyere, üljünk le – húzta magával a barátját Justin, és leültek a bárpulthoz. Egy ideig ott ültek, és csak nézegették a tömeget.

- Mégis mi a terved? – kérdezte emelt hangon Chad, amikor megunta a semmittevést.

- Egy csaj – válaszolta kurtán Justin.

- Egy csaj? – kérdezett vissza Chad, hátha csak rosszul hallotta a bömbölő zenétől. – Csak egy lány? Van itt vagy ezer. Milyet akarsz?

Justin egy ideig nem válaszolt, csak elszántan nézett egy pontot a tömegben. Chad próbálta követni a tekintetét, de szinte lehetetlen volt kiszűrni, hogy kit stíröl ennyire.

- Egy szép lányt, akit be lehet cserkészni. – mondta Justin, de továbbra se vette le a szemét arról az egy pontról (vagy személyről?) akit annyira bámult.

- Na, és megtaláltad? Melyik az? – kérdezte türelmetlenül Chad. Justin megintcsak nem válaszolt pár másodpercig, csak féloldalasan elmosolyodott.

- Az ott, a bárpult másik oldalán – bökött a fejével az említett irányba. 

Chad követte a tekintetét, és észrevette a pult másik oldalán ülő szőkésvöröses hajú lányt, aki kikerekedett szemekkel, de vigyorogva nézett rájuk, majd rángatni kezdte a mellette ülő barátnőjét. Súgott neki valamit, és a szőke hajú lány ijedt szemekkel rájuk nézett.

- Melyik?

- A szőke – mosolygott Justin, miközben a lányt figyelte, majd egy jól elkapott pillanatban, amikor a lány rá nézett, az ajkaiba harapott. A hatás nem maradt el, a lány elvörösödve hajtotta le a fejét.

Chad végigmérte a lányt. Szőke, hosszú göndör haja volt, és egy zöld színű ruhát viselt. Nem tűnt annak a nagyképű fajtának, inkább félénknek látszott, mint aki most jár ilyen helyen először. Semmi kétség, ez az a lány, akit Justin keresett. Tökéletes áldozat. Most sajnálja? Mennyire meg van szeppenve, és pont egy ilyen srác fog vele játszani, mint Justin. Szegény.

De úgy tűnt, Justin jól szórakozik, sőt, még milyen jól fog! Le sem vette a szemét a lányról, aki úgy tűnt rá se mer nézni. Ezen csak még jobban szórakozott. A vöröses hajú barátnője odahajolt hozzá, és valamit mondott neki. Semmit sem hallott, de biztosra vette, hogy Őróla van szó.

- És, mi a terved? – kiabálta Chad, túlharsogva az üvöltő zenét.

- Szerzünk a lánynak egy felejthetetlen estét – nézett Chadre Justin vigyorogva, de szinte egyből visszanézett a szőke lányra, aki most őt figyelte. Na tessék, bátor lány, nem futamodik meg. Gyere cica, dorombolj! Justin széles mosolyt villantott a lányra, aki viszonozta a mosolyt. Elég szép mosolya van, jegyezte meg magában Justin. Kitartóan szemezett a lánnyal, aki úgy tűnt, állja a tekintetét. Csak egy pillanat kell, amikor félrenéz. Bevetette a milliódolláros mosolyát, és a bugyiszaggató nézését is, ahogy szokta, a lány pedig teljesen elvörösödött, majd elkapta a tekintetét. Ez az, most, amíg nem néz ide! Justin megragadta Chad karját, és lerántotta a székről, egyenesen be a tömegbe.

- Mi a jó… - káromkodott Chad. – Te meg mi a fenét csinálsz?

Bent álltak a tömegben, itt nem láthatta meg őket a szőke hajú lány, viszont Justin továbbra is nézhette őt. És igen! Épp ahogy gondolta. A lány visszanézett, de Justin hűlt helyét találta csak. Csalódottság ült ki az arcára. A fiú megállt egy pillanatra és elhúzta a száját. Kell valami ütős terv. Tanakodva nézett körül, amikor megakadt a szeme a közelben lévő dj pulton. Széles vigyor ült ki az arcára.

- Gyere – rántott egyet Chad karján.

- Mire készülsz? – emelte égnek a tekintetét Chad. De Justin nem válaszolt, csak haladt előre utat törve a tömegben, amíg a dj pulthoz nem értek. Ott fellépett a platformra, ahonnan már könnyen beoldalazott a pult mögé. Szerencsére ismerte a dj-t, így beszélt vele néhány szót, és egy szívességet kért tőle. Ez a szívesség pedig a mikrofon volt.

- Jól értem? Be akarsz mondani valamit a mikrofonba? – kérdezte a dj, aki úgy nézett a fiúra mint egy futóbolondra.

- Pontosan. – kiabálta Justin, de úgy tűnt még mindig nem sikerült meggyőznie. – Csaj van a dologban.

- Ááh – vigyorgott a dj. – Már mindent értek. Akarod, hogy felkonferáljalak?

- Nem, majd én elintézem – vigyorgott.

A dj srác csak bólogatott, és a kezébe nyomta a mikrofont, majd pörgette tovább a zenéket.

- Hé srácok! – szólt bele a mikrofonba Justin a megfelelő pillanatban, amikor a zene ritmusa lassabb volt. Néhányan a pult felé emelték a tekintetüket, és sikítani kezdtek amint felismerték őt, de a szőke hajú lány még nem figyelt fel rá. – Remélem, mindenki jól érzi magát ma este. – folytatta, mire a tömeg üdvrivalgásba kezdett, ezzel jelezve, hogy jól érzik magukat. Justin nevetett egyet a mikrofonba. – Örülök neki! Nem is zavarok tovább, csak szeretném elmondani… - itt szünetet tartott, és megint a szöszire nézett, aki még mindig nem figyelt rá, de úgy tűnt, hogy a barátnőjének már leesett a szitu, és vadul rángatni kezdte a barátnőjét. – Szóval üzenném annak a szöszinek a bárpultnál… - itt félbehagyta a mondatot, és megint a lányra nézett, aki immár tátott szájjal nézett a dj pult felé - …hogy észtveszejtően jól néz ki ma este. – mosolygott Justin, miközben a lányt nézte, aki fülig vörösödött, de mégis kétszáz wattos mosoly ült az arcán. A tömeg sikítani kezdett, és szinte minden szempár azt a bizonyos szőke hajú lányt kereste a bárpultnál. – Köszönöm. – mondta végül a mikrofonba, majd visszaadta a dj-nek.

A tömeg még mindig sikított és ordított, Justin pedig lemászott Chad mellé a tömegbe.

- Mekkora egy állat vagy – vigyorgott Chad elismerően. – És most?

- Most? – kérdezett vissza. – Meglátjuk, hogy benne van-e a csaj.

- Mármint miben?

- A partiban – vigyorgott Justin kajánul. Chad értetlenül meredt rá. A fiú égnek emelte a szemét, és magyarázni kezdte. – Ha ezek után keres engem, akkor érdeklem őt, akkor be lehet partizni, akkor megéri vele foglalkozni. De ha nem, akkor nem éri meg a további fáradtságot. Érted már?

- Áháá – még szerencse, hogy fel nem villant a villanykörte Chad feje fölött. Justin megfordult, és fellépett a platformra, amin a dj pult volt, és körülnézett.

Na gyerünk, kislány, ne okozz csalódást – gondolta, miközben megkereste a szemével a szőke lányt. Meg is találta, hiszen még mindig a bárpultnál ült, viszont most a testével a tánctér felé fordult. Látszólag keresett valakit, folyton a tömeget bámulta. Ez az! Sikerült. Őt keresi a szemével, szóval érdekli őt.

Gyorsan leugrott a platformról, hogy még véletlenül se lássa meg őt, és Chadhez fordult.

- Lenne egy kis feladatod.

- Nekem? – mutatott magára Chad.

- Igen neked.

- Kezdjek félni?

- Láttad azt a vöröses hajú csajt a szöszi mellett, igaz? Na, hajts rá!

- Te meg vagy húzatva – kerekedett ki a szeme.

- Miért, jó csaj, és tuti imádna téged, na gyerünk, menj!

Chad húzta a száját, de nem volt mit tenni. Tartozott a srácnak, szóval sarkon fordult és a bárpult felé indult. Nem tetszett ez a kis játéka Justinnak, túl összevissza volt. Régen sokkal jobb volt, akkor legalább beavatta a kis terveibe, és együtt szórakozhattak. Most viszont csak egy marionett baba, akit a kedvére mozgathat. De legalább megvan a csaj, akire ráhajthat. Hátha lesz egy jó estéje.

A bárpult felé érve előhalászta a pénztárcáját a nadrágja hátsó zsebéből, majd a vöröses hajú lány mellé lépett, és a pultra támaszkodott. A pultos lány már ott is termett.

- Szeretnék kérni két mojito-t, egyet nekem, és egyet ennek a bájos hölgynek itt mellettem – nézett a lányra Chad, és kacsintott egyet. A lány szélesen elmosolyodott, és talán egy kicsit el is pirult. Chad felült a bárszékre, és a lány felé fordult.

- Chad vagyok – mosolygott rá a Justintól tanult mosollyal.

- Vanessa – válaszolta a lány vigyorogva. Látszólag imponált neki Chad bátorsága. Ezt is Justintól tanulta. Na tessék, tényleg sokkal tartozik neki, nélküle soha nem tanult volna megy így csajozni.

Vanessa nem kicsit meglepődött, amikor maga mellett találta a srácot, aki mellesleg nem is nézett ki rosszul. És bátor is volt, nem az a beszari fajta, aki csak kerülgeti őt, mint a forró kását. Futólag Miára nézett, aki már nem a tömegben keresgélte a lovagját, hanem feléjük fordult, és sugárzó arccal nézett Vanessára, és a hüvelykujját felmutatva gratulált a lánynak. Legalább ő bepasizott. Mondjuk, ezt előre meg is mondta, még indulás előtt.

Miának lelkiismeret furdalása támadt. Nem kellett volna lelépnie a saját szülinapi bulijáról, ott volt az apja is. Jajj, mit fog kapni, ha ez kiderül! De ha más miatt nem is, amiatt megérte, hogy legalább Vanessa jól érzi magát. Elmélyülten beszélgetett és nevetgélt Chaddel, a koktélját szürcsölgetve. Az ő estéjét nem fogja elrontani, azzal, hogy idő előtt lelépnek innen, érezze csak jól magát.

Mia savanyú képet vágva a bárpult felé fordult a székével, ahol nem kis meglepetésére egy narancssárga koktél állt előtte. Meghökkenve nézett a koktélra, majd a bal oldalán ülő idegenre, aki előtt egy ugyanolyannak tűnő koktél pihent.

A felismeréstől köpni nyelni nem tudott, hirtelen azt is elfelejtette, hogyan kell levegőt venni. Beletelt néhány másodpercbe mire felismerte, hogy a srác, aki mellette ül, az maga Justin Bieber.

Justin megnyerően mosolygott, de közben magában jót nevetett a lány elképedésén. Csoda, hogy a száját nem tátotta el.

Jézusom, jézusom, jézusom! – hajtogatta magában Mia szüntelenül. Képzelhette, hogy milyen agyalágyult fejet vághat, így gyorsan elkapta a tekintetét. Érezte, hogy fülig vörösödik. Mia, szedd már össze magad! Próbálj éretten viselkedni, az Isten szerelmére! Gyorsan rendezte a vonásait, és ragyogó mosollyal, de félénken visszanézett Justinra.

- Hello – köszönt Justin, és átható szemekkel nézett a lányra. – Ne haragudj, hogy megzavartam az estédet, de sajnos nem bírtam ki, muszáj volt idejönnöm hozzád.

Mia nem tudta, hogy mi feleljen, csak megigézve bámulta a gyönyörű barna szemeit. Hogy tud így nézni velük?

- Semmi baj – nyögte ki végül.

Csoda, hogy Justin fel nem röhögött, még szerencse, hogy az évek alatt megtanulta a tökéletes pókerarcot. Hihetetlen, hogy mennyire el tudják veszíteni az eszüket a nők, ha így néz rájuk.

- Nos, még nem mondtad meg a nevedet- mosolygott Justin.

Basszus, Mia, ez csak egy srác! Ne essél már hanyatt tőle!

- A nevem Mia – mosolygott Mia megnyerően. Nem látszhat ennyire butának, ő nem egy kis csitri, aki hasra esik már attól is, ha egy srác rámosolyog. Nem, ő nem ilyen lány, őt keményebb fából faragták.

- És mondd csak, Mia, tudod, hogy én ki vagyok? – kérdezte mosolyogva a srác. Mia vágott egy grimaszt.

- Igen, pontosan tudom, hogy ki vagy te. Elég sok dolgot hallani rólad mostanában. – mondta Mia.

- Mégis milyen dolgokat? – kérdezte Justin kíváncsian. Már jóideje nem olvasott bele a pletykalapokba, fogalma sincs, hogy most épp miért van a címlapokon. De Mia nem válaszolt, csak nézett rá. A szeméből nyíltan ki lehetett olvasni, hogy bármit is olvasott, nem tetszett neki. Justin idegesen megnyalta a száját, lehajtotta a fejét, majd mosolyogva felnézett Miára.

- Ugye nem hiszel el minden dolgot, amit írnak rólam? – kérdezte szerényen mosolyogva a srác.

- Hát… nem is tudom. – mondta Mia összezavarodva Justin pillantásától. Zavartan nézett félre, és a koktélját kezdte fixírozni. Justin sóhajtott egyet.

- Tudod, az újságírók nem mindig mondanak igazat.

- Igen, tudom. – Tapasztaltam – tette hozzá csendesebben.

- Tapasztaltad? – kérdezett vissza Justin. Ez a lány egyre érdekesebb.

- Igen, úgy is mondhatjuk – nézett rá végül Mia, halvány mosollyal az arcán.

Justin nem mondott egy ideig semmit, csak hunyorítva méregette, miközben az ujjával az állát masszírozta és közben hümmögött.

- Szóval modell vagy – mondta végül Justin. Mia nevetni kezdett.

- Hát, sajnálom, de nem. Nem jött be. – mosolygott.

- Pedig azt hittem – vigyorgott. – Akkor?

Jajj, most elmondjam neki? Mia nem szeretett ezzel dicsekedni, mert szerinte még nem ért el akkora sikert, amekkorával dicsekedni lehetne. De sajnos jelen helyzetben nincs más választása.

- Színésznő vagyok. – mosolygott.

- Ohh, komolyan? – kérdezte elismerően Justin.

- Igen, négy nap múlva debütál a sorozatom.

- Mondd csak, hány éves vagy? – nézett végig a lányon Justin.

- Tizenhat. Vagyis… tizenhét. – javította ki magát Mia. Justin érdekesen nézett rá. Elfelejti, hogy hány éves? Vagy csak hazudik.

- Tudod, ma van a szülinapom… - mondta csendesen Mia. Justin arca felderült.

- Akkor boldog születésnapot!

- Köszönöm – mosolygott félénken Mia.

- Mondd csak, Mia. Mi lenne, ha te meg én, meg a koktéljaink keresnénk egy csendesebb helyet, ahol lehet beszélgetni? – kérdezte Justin, bevetve a bugyiszaggató nézését. Mia az ajkaiba harapott. Az egyik az, hogy lassan vissza kell mennie a saját bulijára, a másik meg… hogy fél. Menjen el kettesben Justinnal? Ki tudja, hogy hová viszi. Elég sok dolgot olvasott az újságokban. Nem bízott benne.

- Nos? – kérdezett vissza Justin.

- Tudod, nekem mennem kéne. – mondta Mia zavartan, és leugrott a bárszékről. Igen, beijedt, és megfutamodik. Bár erre cseppet sem volt büszke. – Tudod, Vanessával elszöktünk a szülinapi bulimról, és ha észreveszik, hogy eltűntünk, engem kinyírnak. – hadarta zavartan, miközben hátrált egy lépést. Justin is leugrott a székéről, de nem mozdult, csak állt Mia előtt.

- Ugyan, biztos unalmas volt az a buli, ha leléptetek. Itt sokkal jobban érzed magad, nem? – kérdezte Justin édesen mosolyogva, de Mia továbbra is hátrált, így utánanyúlt, és finoman végigsimított a karján, és megfogta a kezét.

Mia testén mintha áramot vezettek volna át. Teljesen megborzongott, és lilabőrös lett ott, ahol Justin megérintette. Mia megbabonázva nézett Justin gyönyörű barna szemeibe.

- Szülinapod van, amit meg kell ünnepelnünk – mondta kiskutya szemekkel Justin. – Nem vagyok én olyan szörnyű ember, mint ahogy azt állítják a pletykalapok.

Igaz, sokkal rosszabb vagyok – gondolta magában Justin, de közben a csillogó szemeivel próbálta meggyőzni Miát.

Most mit csináljon? Maradni akar, jajj, de még mennyire akar! Borzongás járta át, és mintha pillangók verdestek volna a hasában. Összevissza futkostak a fejében a gondolatok. Aztán eszébe jutott amit Vanessa mondott neki ma este indulás előtt. Szavai ott visszhangoztak a fejében. Elrohan melletted az élet, ha nem vigyázol! Mikor akarsz élni? Harminchét évesen, nyolc gyerekkel a nyakadon?

Justin közelebb lépett a lányhoz, így már csak néhány centi volt közöttük a távolság. Mia gyomra bukfencezett egyet a távolságcsökkenés hatására. Mit tegyen? Amit kell, vagy amit szeretne? Azt hinné az ember, hogy a sztárok mindenben azt teszik, amit akarnak. Pedig épp ellenkezőleg, neki még kevesebb joga van, mint egy átlagos lánynak. Pedig már elege van ebből! Most már úgyis lecseszik, ha visszamegy. Nyakig benne van a trutyiban.

Lehunyta a szemét. Fenébe az ész érvekkel! Győztek az ösztönök és a vágyak.

- Rendben – bólintott. – Maradok. – mosolygott erőtlenül.